Regisztráció
Vegyen részt Ön is a Hálózat munkájában!
Regisztráció
Vegyen részt Ön is a Hálózat munkájában!
Az Országgyűlés az 1994. évi XVI. számú törvénnyel hozta létre a gazdasági kamarákat, ennek értelmében jött létre a Magyar Agrárkamara 1994. december 20-án közfeladatokat ellátó, jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű köztestületként. A gazdasági kamarákról szóló új, 1999. évi CXXI. számú törvénynek megfelelően az agrárkamarák 2000-ben újjáalakultak. A Magyar Agrárkamara tagjai a fővárosi és a 20 területi agrárkamara, melyek ugyancsak köztestületek. Önkéntes alapon tagjai a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet végző szervezeteket is. Az agrárkamaráknak jelenleg 11.000 önkéntes tagja van, ezek egyharmada őstermelő, egyharmada egyéni vállalkozó és egyharmada jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A tagok a mezőgazdasági összes termékkibocsátás 60%-át képviselik.
A gazdálkodók, termelők érdekeit Magyarországon és a nemzetközi színtéren képviselő szervezetek, melyek tagjaik számára a tevékenységüket segítő információkkal, tanácsadással, programokkal, kiadványokkal is szolgálnak.
Az ágazati termékpályák szereplőinek országos hatáskörű szakmai, érdekképviseleti és érdekvédelmi, non-profit alapon működő szervezetei. Fő feladataik közé tartozik a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összehangolása, az egyes ágazatokat érintő jogszabályok, hatósági döntések előkészítésében és véleményezésében való részvétel. Figyelemmel kísérik továbbá a kül- és belpiaci folyamatokat, információkkal látják el az érintett szereplőket, továbbá szerepük van az ágazati marketing tervezésében és kivitelezésében is.
A vidékfejlesztés ’90-es években megindult európai új hullámának magyar képviselői, akik részt vettek a kísérleti LEADER-, illetve a LEADER+ programok hazai megvalósításában. Céljuk az egyedi adottságokra, a közösségépítésre, a helyi érdekeltek összefogására építő, egy irányba mutató fejlődési pályák megtervezése, melyek megvalósítása javítja a vidéki életminőséget és a térségek népesség-megtartó erejét, életben tartja és továbbfejleszti az értékes hagyományokat, valamint piacot biztosít a helyi termékeknek.
A Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége (VSZOSZ) 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy a vidékfejlesztő szaktanácsadói munka hatékonyságát növelje, a szaktanácsadók működési feltételeit a szakemberek továbbképzésével javítsa. Feladatai közt szerepel még az eredményes információcsere biztosítása és a hatásos érdek-képviseleti tevékenység folytatása is.
