Regisztráció
Vegyen részt Ön is a Hálózat munkájában!
Regisztráció
Vegyen részt Ön is a Hálózat munkájában!
Február 14-15-én Brüsszelben ültek össze az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterei, hogy a Közös Halászati Politika (KHP) és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről tartsanak vitát, 2014-től ugyanis – az EU új, hétéves költségvetése miatt – átfogó reformokat kívánnak életbe léptetni mindkét területen.
Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa május 14-15-én ül össze Brüsszelben. A tagállamok szakminisztereiből álló testület a dán Mette Gjerskov elnökletével hétfőn halászati kérdésekkel, kedden pedig mezőgazdasági ügyekkel foglalkozik.
Egy tucat európai uniós tagállam vezetője kérte, hogy ne csökkentsék „tisztességtelenül” a kohéziós alapokat. Az erről szóló levelet Magyarország, Bulgária, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia írta alá, és a várhatóan 2013 nyarán csatlakozó Horvátország is támogatta.
Április 26-27-én Luxembourgban ült össze az Európai Unió (EU) Tanácsának mezőgazdasági formációja. A tagállamok agrár-, vidékfejlesztési és halászati minisztereiből álló testület előtt álló egyik legfontosabb feladat annak megvitatása volt, hogyan változzon a mezőgazdasági termelőknek juttatott közvetlen kifizetések rendszere 2014-től.
Az Európai Unió (EU) Tanácsa március 19-20-ai ülésén mezőgazdasági és halászati témákat tárgyalt. A tagállamok szakminisztereiből álló testület egy olyan stratégiát fogadott el, amelynek célja, hogy az EU Nemzetközi Növényvédelmi Megállapodásának (IPPC) szerepét megerősítse és előírásait érvényesítse.
Az Európai Bizottság „Európai innovációs partnerséget” (EIP) kezdeményez 2014-2020-ra a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság terén. Az Európai Unió végrehajtó testületének ezzel az a célja, hogy a két, talán legnagyobb kihívást kezelje, amellyel a tagállamok agrárszektorainak szembe kell néznie. Az egyik, hogy – reagálva a világszerte jelentősen megnőtt élelmiszerigényre – hogyan növeljék az ágazat termelését és a termelékenységét, a másik pedig, hogy hogyan váljon a gazdálkodás fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá, és javítsák az erőforrás-felhasználás hatékonyságát.
Francia és német kutatók szerint az emberre ártalmas lehet az a génmódosított kukoricafajta, amelyre Párizs kért európai uniós szintű tiltást. A terméket a huszonhét tagállam közül öt (Ausztria, Görögország, Luxemburg, Magyarország és Németország) piacán már régebb óta nem lehet forgalmazni.
Az Európai Parlament (EP) e heti plenáris ülésén két mezőgazdasági jogszabályt is megtárgyaltak. Mind egy tejtermelőkre vonatkozó rendeletről, mind az Európai Unió (EU) élelmiszersegély-programjáról szavaznia kellett az uniós képviselőtestületnek Strasbourgban.
Spanyolország és Franciaország február 14-én közös nyilatkozatot adott ki a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről. A dokumentum szerint egyikük sem fogad el olyan költségvetési változást, amely a jelenleginél alacsonyabb összeget biztosítana az Európai Unió (EU) mezőgazdasági kiadásaira.
Az Európai Bizottság február 13-án új stratégiát indított, hogy választ találjon a világszerte megnövekedett élelmiszer- és energiaigény kihívásaira. Az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című dokumentum a befektetések és az innováció révén érné el, hogy az Európai Unió hatékonyabban és fenntarthatóbban használja ki a mezőgazdaságban, valamint a halászatban rejlő lehetőségeket.
